Kőbe zárt ősmadár
2011.05.15. 11:40
Illustrated London News 1856. február 9.
Nagy tudományos jelentőségű felfedezést tettek Culmontban (Haute Marne). Néhány munkás, akik alagutat építettek a St. Dirier és a Nancy Raillways egyesítésénél alig hogy felrobbantottak egy hatalmas követ, ami darabjaira tört, egy odúból előkerült egy óriás méretű élőlény.
Ennek a lények, ami a kipusztultnak hitt állatok csoportjába tartozik, nagyon hosszú nyaka, és a szája éles fogakkal tele. Négy lába van, amelyet két hártya kapcsol össze. Bizonyára, azért hogy segítsen az állatnak a levegőben. Mindegyik lábán négy ujj található, amelyek hosszú, görbe karmokkal vannak felfegyverezve. Általánosságban a denevérre hasonlít kivéve a mérete, mert az egy gúnáré. Membrános szárnya kifeszítve szélétől széléig, három méter húsz centi. A színe hamuszürke, a bőre csupasz, vékony és zsíros. Belei csak színtelen, tiszta víz jellegű folyadékot tartalmaznak. Fényre kerülve a szörny néhány életjelt adott, megrázta a szárnyát, és kilehelte a lelkét. Ez a furcsa lény, aminek az „élő kövület” nevet lehet adni, átkerült Gray-be, ahol tapasztalt természettudósok, paleontológusok rögtön, felismerték, hogy a lény a Pterodactylus anas nemzetségbe tartozik, aminek sok maradványát találták a geológusok által elnevezett liász rétegben. A szikla, amelyben a szörnyet megtalálták, pontosan ebbe az üledéktípusba tartozik, amelynek korát millió években mérik. Az üreg, amelyben az állat megrekedt pontosan a testére illik, ami azt jelenti, hogy az állatot teljesen beborította az üledék.
A lény leírása egyezik a Pterodactylus-éval, ám az észlelés körülményének leírása hihetetlenül hangzik. Hogy maradhatott életben egy élőlény több millió évig egy kőtömbbe zárva? Néhány hüllőfaj képes évekig „hibernálni” magát évekig de nem évmilliókig. Ha mégis benne volt a kőtömbben, akkor felmerül a kérdés, hogy hogy került oda?
A hiányzó bizonyítékok (rajzok, fényképek, a tetem preparátuma) és a meglévő adatok alapján nem igazán tartom megtörténtnek.
Bár…
Vladyslav Stanislav
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
maskedmagicianfan · http://kriptozoologia-kitalalt.blogspot.com/ 2011.09.01. 16:25:22
1- a pterodactylus nem is kasonít a denevérre.
2- az nem egy ősmadár.
3- nem gúnárméretű, hanem akár akkorára is megnőhet, mint egy zsiráf.
4- ha kőben volt, nem adhat életjelet.
ha ez igaz lenne, már mindenki hallott volna róla.
Vladyslav Stanislav 2011.09.01. 18:47:14
bocs, de....
1. Ez egy 1859. februári újságcikk, nem én írtam. Én csak leközöltem teljesen szöveg hűen.
2. Tudom, hogy nem ősmadár, az hogy miért írtam így, lásd a 1. pontban.
3. A repülő őshüllők rendjét Pterosaurua névvel illetik. Ezen belül vannak alrendek pl. Pterodactyloidea. Ebbe az alrendben számtalan sok repülő őshüllő tartozik gúnár méretűtől a zsiráf méretűig. Maga a Pterodactylus nemen belül (ami a Pterodactyloidae családba tartozik) is létezik egy néhány faj pl. a Pterodactylus antiquus aminek a szárnyfesztávja csupán 75 centiméter. Ami nem zsiráf méretű. ÁM van egy másik család amit Ornithocheridae névvel illetnek, és ebbe a családba tartozik egy Ornithocherius simus nevet adtak, bár ez sincs zsiráf méretű, de te nyilván erre gondoltál.
4. Hogy honnan ismerem ennyire a Pterosauriákat? Ezzel foglalkozom.
maskedmagicianfan · http://kriptozoologia-kitalalt.blogspot.com/ 2011.09.10. 15:09:11
nézd ezt a képet:
accessscience.com/uploads/IOW/pterosaur%20flight%20szd.jpg
maskedmagicianfan · http://kriptozoologia-kitalalt.blogspot.com/ 2011.09.10. 15:15:01
maskedmagicianfan · http://kriptozoologia-kitalalt.blogspot.com/ 2011.09.10. 15:18:52
maskedmagicianfan · http://kriptozoologia-kitalalt.blogspot.com/ 2011.09.10. 15:22:03
szóval;
Ornithocheirus simus.